Pippa Johnson

Pippa Johnson

Pippa;Princess

Tízennyolc

Párizsi diák

Victoria Justice

About me
Anya: Karissa Johnson,40,jó volt,de ahogy megtudtam,nem az igazi szüleim,eltávolodtunk egymástól
Apa: Peter Johnson.44,ugyan az mint édesanyámmal
Tesó: Nem tudok róla,hogy lenne,de azt hiszem van egy tesóm.
Egyéb hozzátartozó: Elizabeth Johnson,70, nagymamám, vele még tartom a kapcsolatot
Titulus: Rock Princess

Külső
Nem vagyok egy plázacica alkat, sem egy modell alkat sem. Olyan semleges, vagyis én meg vagyok magammal elégedve és ez a lényeg. Kb. 170 cm magas vagyok és 70 kg. Hosszú barna hajam van és szintén barna szemeim. Hajamat általában kiengedve szoktam hordani. De ha a szükség kéri, feltűzöm, vagy valahogy megcsinálom. Hosszú lábaim és formás tetem van. Kissé egómániás is vagyok. A divatot követem, mivel nem mehetek idétlen ruhákba koncertezni, fellépni. De otthon, egy kényelmes melegítőbe elszaladgálok egész nap. Mindenki megnéz, bárhol vagyok. Az utcán utánam fütyülnek, de nem törődöm velük. Nem vagyok én kutya, hogy ha fütyülnek, én már szaladok is utánuk.

Belső

Egy kedves, szeleburdi, életvidám lány vagyok. Kedves vagyok az emberekhez. Barátkozós típus vagyok. Nem ítélem el elsőre az embereket, csak egy kis ismerkedés után. Viszont van olyan dolog, amin hamar felkapom a vizet. Apró dolgokon is. Nem nagyon szeretek bulizni, de díjátadókra meg ehez hasonló helyekre elmegyek, mert kötelező a számomra. Nem is iszom alkoholt, csak egy kicsit néha. Dohányozni sem dohányzom. Bár régen cigiztem, de letettem már róla. Viszont ha nagyon rám jön az idegesség,akkor rá szoktam gyújtani egy-két szálra.
Kissé ügyetlen vagyok. Hasra tudok esni, a saját lábamban is. Nem vagyok képes megvédeni magamat, ezért tartok fegyvert otthon, paprikaspray-t meg magamnál.



Önéletrajz
1994.Július 11.-én láttam meg a nagyvilágot, London-ban. Együdi gyermekként. Vagyis én úgy tudtam. De majd később rátérek, hogy miért mondtam ezt. A szüleim jól neveltek. Mindent megkaptam, amit csak akartam. Édesapám egy céget vezetett és ott dolgozott, édesanyámnak pedig egy saját divat cége volt és azt vezette. Szóval meg volt minden divatos ruha még azelőtt mielőtt kikerülne a boltokba. Hiába gazdagok voltak a szüleim, iskolába járnom kellett. Bár nem nagyon akartam. Sikeresen kijártam az általános iskola alsó osztályát, majd a felső évfolyamba kezdtem bele.
Még csak elsőéves voltam a gimnáziumba, vagyis még csak 15 éves, mikor egyik nap kaptam egy igen fontos levelet. A levélben az állt, hogy akik most a szüleim, ők igazából nem is azok. Engem csak örökbe fogadtak, mert 3 éves koromban, elveszítettem a szüleimet egy autó balesetben. Ezért kerültem az igazi édesanyám testvéréhez, Peterhez, aki most az én apám. Kellett vagy 1 óra hossza, míg felfogtam az egészet. Ezek után, nem szólaltam a szüleimhez semmi sem. Miután befejeztem a második évemet a gimnáziumba, egy szó nélkül, összepakoltam otthon és útnak indultam stoppal Párizs felé. Kisebb nagyobb sikerrel, de sikerült kijutnom oda. Mivel azért jöttem, hogy híres sztár legyek, mert nagyon jól tudok énekelni, táncolni, és ez volt minden vágyam, hogy híres énekesnő legyek. Hogy elindítsam a karrieremet, valami munkát kellett, hogy keressek. Mivel nem végeztem el a gimnáziumot, ezért semmi szakmám sem volt, hogy valahová beraktak volna. De megláttam egy hirdetést az újságban, hogy táncosnőt keresnek. Jelentkeztem is oda, de 1 hétnél tovább nem bírtam és otthagytam.
Ezek után visszamentem a gimnáziumba. Most az utolsó éveimet taposom Párizsban a közép suliban.
Mellette pedig színészkedem és énekelek, amire mindig is vágytam. Sokan ismernek már, voltam koncertezni is, és az első albumom is elkészült már.
A magánéletre nem nagyon van időm, de volt egy komoly kapcsolatom. Azóta nem nagyon volt semmi sem. Az igazit keresem éppen.